Először is valaki visszahívja, és felveszi Önnel a kapcsolatot. Előre meg kell mondanom, hogy ez nagyon nagy valószínűséggel nem én leszek, hanem valamelyik kiváló kollégám. Viszont magam szavatolok minden kollégám szakmai felkészültségéért és hozzáértéséért. Ez után lehet leülni egy beszélgetésre, ahol egy rövid pénzügyi elemzést végzünk az Ön és családja esetére, és egy esetleg felmerülő probléma esetén sokszor valami megoldási utat is tudunk javasolni. Miből áll egy ilyen találkozó?
Először is megismerkedünk. Lehet, hogy ez nevetségesen hangzik, de ez a legfontosabb dolog. A mi szakmánk abszolút bizalmi szakma. Mi sokkal intimebb helyeken turkálunk az életében, mint egy nőgyógyász. Ha nincs meg a kölcsönös bizalom, megette a fene az egészet. Előfordulhat, hogy rájön, ez az ember nem felel meg Önnek: úgy érzi nincs iránta bizalma, mert túl fiatal, túl öreg, túl szakállas, mert férfi, mert nő, vagy egyszerűen csak. Ezt nyugodtan megmondhatja neki, vagy ha ez feszélyezi, írjon nekem egy email. Fogok Önnek valaki megfelelőbbet találni. Ezért nem árt, ha az időpont egyeztetés megjegyzés rovatába ír valamit magáról, vagy a problémájáról és akkor már eleve olyan kollégámat küldöm, aki azon a területen szakértő.
A tanácsadói kapcsolat nem egy rövid kapcsolat: nem egy ügyletre szól, hanem jobb esetben az Ön haláláig, rosszabb esetben a tanácsadó haláláig tart… de legalábbis évekig. Azt is meg kell mondanom előre, hogy nekem is döntést kell hoznom, el tudom-e Önt, mint ügyfelemet vállalni. Nem gyakran, de előfordul, hogy nekem kell Önt lebeszélnem magamról, ha úgy látom, nem leszünk képesek hosszútávon együttműködni.
Tegyük fel, hogy minden rendben, kölcsönösen úgy látjuk, megvan a bizalom, kezdődhet a munka. Először is egy komoly felmérést végzünk. Ez két részből áll: egyrészt fel kell mérnem az Ön jelenlegi anyagi helyzetét és jövedelemforrásait, másrészt meg kell tudnom, mi mindent szeretne elérni a következő 100 évben, aminek pénzügyi vonzatai lehetnek. (Most már mindenki láthatja, miért mondtam, hogy intimebb munka ez, mint egy nőgyógyászé…)
Egy ilyen analízis során néha meglepő dolgok szoktak kiderülni. A két véglet egyike, hogy igazából már meg is oldotta azt, amit el akart érni, csak nem vette észre. A másik véglet az, hogy a dolgok jelenleg állása szerint a probléma megoldhatatlan. A kettő közt meg mindig megbecsülhető a szükséges vér, verejték és könny mennyisége, amivel a célok elérhetők.
Ez az analízis nem olyan bonyolult, mint amilyennek első látásra tűnik. Van egy házasság terapeuta ismerősöm. (Ez a szakma magyarul a megromlott házasságokkal foglalkozó pszichológus. Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy partin, a második pohár pezsgő után, hogyan mondja ki a foglakozását, ha megkérdezik, anélkül, hogy összeakadna a nyelve…) Ő mondta, hogy a házaspárok, mind azt hiszik, hogy az ő problémájuk, teljesen egyedi. Pedig a legtöbbjük gondjai néhány típusesetbe tartozik. Ugyanígy az emberek pénzügyi céljai is legtöbbször néhány alapkérdésre koncentrálódnak. Mik ezek?
Az átlag családok teljes életében három olyan dolog van, ami önmagában elviszi a családtagok egész életében megkeresett összes pénz több mint a felét. Ez a három: a család saját lakása vagy háza, a gyerekek életkezdési költségei (egyetemi tanulmányok ára, első saját lakás induló része stb.) és a nyugdíjra félretett összeg. Az egyik legfontosabb feladat, hogy pontosan meghatározzuk, mikorra lesz szükség ezekre, és mekkorák lesznek ezek az összegek.
Egy vállalkozó esetében a feladat kicsit más. Az ő esetében, a lakás, vagy a gyerek költségei egyszerűbben megoldhatók. A nyugdíj már nagyobb probléma, mivel legtöbbjük minimálbéren van bejelentve, magyarul állami nyugdíjat lényegében nem fog kapni. Ráadásul sokszor egy elég magas életszínvonalhoz szoktak, és ki szeretne ebből engedni? De nem is ez a fő probléma, hanem, hogy minden vállalkozás sérülékeny – bármikor bekövetkezhet egy csőd, vagy csak egyszerűen a piac változása miatt elfogy a levegő a cég körül és be kell fejezni. Ilyen esetben csak egyet lehet tenni, fel kell készülni, és amíg jól megy a szekér, egy olyan pénzügyi alapot kell létrehozni, amivel egy csőd után új vállalkozást lehet kezdeni, vagy ha végleg beleunt az ember, akkor a hozamaiból kényelmesen megélhessünk. Ez az amit — klasszikus kifejezéssel élve — én csak “leszarási pénznek” szoktam nevezni. Nekem személyesen ez a fő és kedvenc területem.
Van még egy terület, ami a gyakran szokott felmerülni, furcsa módon a fiatalok és az idősek érdeklődnek ez iránt. Ez pedig a tőkejövedelem kialakítása. A fiatalok esetében ez úgy jelentkezik, hogy a sikeres, nagy jövedelmű, de meghajszolt fiatalokban gyakran merül fel természetes igényként, hogy egy idő múlva összeszedjenek egy olyan tőkét, amiből már munka nélkül is meg lehet élni. Ez nem azt jelenti, hogy henyélni akarnak azután életük végéig, egyszerűen csak ki akarnak szállni a “mókuskerékből”, és azt szeretnék csinálni, amihez kedvük van. (Van egy ismerősöm, aki befektetési bankár volt és most egyedi bútorokat tervez és gyárt. Boldog…) Idősek esetén a helyzet az, hogy a tőke már rendelkezésre áll és ebből kell egy olyan járadékot kihozni, hogy remek nyugdíjas éveket élhessenek.
Most tehát tudjuk, mi mindent szeretne elérni az ügyfelünk. Tudjuk ehhez mikor és mennyi kell. Innen jön a dolog legegyszerűbb része: Felállítjuk azt a befektetési modellt, amivel ezek mind időre megvalósíthatók. Ehhez “csak” piacismeret és matematika kell.
Most jön viszont a dolog legnehezebb része – legalábbis számomra. Ugyanis a megoldást úgy el kell magyaráznom, hogy az ügyfelem megértse és átlássa. Ez nem olyan egyszerű egy olyan országban, ahol semmilyen pénzügyi alapismeretet sem tanítanak az iskolában (meg persze máshol sem) a kamatos kamat is csak matematikaórán érdekességként kerül szóba, hogy a befektetési alapokról, meg ilyesmikről meg szót se ejtsek… És mint mindenütt a világon, ahol nincs tiszta tudás, ennek a helyét babonák töltik be. Hogy mondjak egy példát: amikor azt mondom, hogy “költsön kevesebbet, mint amennyit keres”, az emberek többsége teljesen meglepődik, pedig magától értetődő. Csak addig verik a bankok az emberek fejébe, hogy vegyél fel hiteleket, hurrá de jól fogsz élni, hogy az emberek már teljesen beveszik… Szóval ez a munkánk tényleg legnehezebb része, amikor el kell magyaráznunk, hogy hogyan lehet egy olyan pénzügyi modellt megvalósítani, az Ön életében, amivel a legtöbb anyagi problémáját megoldjuk a következő évszázadra.
Nos, megvan, mit szeretne, megmutattuk, hogy lehet megvalósítani, innen jön az ügyfél döntése. Belevág vagy sem. Nos erről a pontról sokat beszélhetnék. Ugyanis egy ilyen döntés messze nagyobb és messzire hatóbb, mint hogy vegyünk e TV-shopos gyümölcscentrifugát vagy sem, de még annál is nagyobb horderejű, mint hogy Suzukit vegyünk vagy Audit.
A legtöbbször innen kezdődik a mi munkánk lényegi és hosszútávú része. Mint már többször említettem elmondtam, mi hosszútávú befektetések esetén az értékpapír alapú befektetési alapokat tartjuk a legjobb megoldásnak. Ezzel valóban jó biztonsággal lehet elérni a piacon fellelhető legjobb hozamokat – de szakértelmet kíván, elemző háttér információkat igényel, és sok munka van vele. Ki kell alakítani egy alap portfoliót (magyarul a befektetések egy szépen elrendezett csokrát) ami az adott feladatnak a legjobban megfelel. Sajnos a világ folyton változik, ezért ezeket a portfoliókat folyamatosan rendezni kell. Nem gyakran, de kell. És ez a mi munkánk, hogy az elemző háttér csapatunk útmutatásai alapján folyamatosan rendezzük ezt a portfoliót. És mindez addig tart, amíg meg nem halunk, vagy az ügyfelünk azt nem mondja, hogy most már annyi, de annyi pénze van, hogy több már neki igazán nem kell!
Végül csak nem kerülhetem meg a kérdést (hozzászólásban úgyis rákérdeznének): mennyibe kerül? Mindenkinek ingyenes az első konzultáció: mindenki kockázat nélkül eldöntheti, hogy akar-e velünk együttműködni vagy sem. (Meg mi is, hogy tudunk-e…) Ezután két lehetőség van: Ha az ön pénzügyeit valamely szerződött partnerünk segítségével oldjuk meg akkor a továbbiakban is díjmentesek leszünk — ti. fizetnek bennünket a pénzintézetek. Ha ez nem lehetséges hosszútávú sikerdíjas szerződés alapján vagy óradíjban dolgozunk. Arra még senki sem panaszkodott, hogy túl drágák vagyunk…