A jövedelemarányos – törlesztő részlet korlátozás adósságfékként védi a lakosságot

2015_01_15_hirkep

Budapest, 2014. augusztus 27. – A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében az MNB új makroprudenciális szabályozást alkotott. A 2015. január 1-től hatályba lépő adósságfék-szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztő részlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. A jelenleg bevezetésre kerülő korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, azonban amennyiben az MNB erőteljes lakossági hiteldinamikát észlel, az adósságfék szigorításával korlátozni fogja a túlzott hitelkiáramlást.

A túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. Egyrészt jelentős egyensúlytalanságok felépülését okozhatja (pl. ingatlanár-buborékok), másrészt erőteljesebb banki alkalmazkodást tehet szükségessé gazdasági visszaesés idején. A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális problémát is jelent, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet. Hazánkban a 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitelek miatt sok család gyakorlatilag adósságcsapdába került.

Az MNB makroprudenciális hatóságként – a 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben rögzített felhatalmazása alapján – a jogszabályi hierarchiában a kormányrendeletekkel egy szinten álló MNB rendeletet alkotott a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása érdekében. A 2015. január 1-től életbe lépő új előírásokat minden, Magyarország területén kötött új hitel esetében alkalmazni kell. Az új szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel, stb.). A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be. Ez egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.

A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50%-ot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60%-ot. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ugyanakkor amennyiben az MNB makroprudenciális hatóságként a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlel, a korlátok bármikor szigoríthatók.

Az euroban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM korlátok kerültek előírásra: 25% és 10%, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30% és 15%. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása.
A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan – a szabályozás folyamatosságának biztosítása érdekében – alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat  vette át az MNB rendelet.

Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását.

Az MNB rendelet szövege várhatóan 2014. szeptember folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok

HUF EUR Egyéb deviza
Jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató 400 ezer forint havi jövedelem alatt 50% 25% 10%
400 ezer forint havi jövedelem, vagy afölött 60% 30% 15%
Hitelfedezeti arány* Jelzáloghitelre 80% 50% 35%
Gépjárműhitelre 75% 45% 30%

*: A pénzügyi lízingre vonatkozóan 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátok alkalmazhatók.

Magyar Nemzeti Bank
MNB - Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ