2015. év igen nagy változást hoz a devizahitelesek számára. Január 1-től életbe lép a fix árfolyamon számított törlesztés, míg februárban fair bank és az elszámoltatás.
A 2014. év november elején hozott döntés értelmében a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni.
A fix árfolyam a devizák esetében:
|
Megnevezés |
Árfolyam (Ft-ban) |
|
Euró (€) |
308,97 |
|
Svájci frank (CHF) |
256,60 |
|
Japán jen (JPY) |
2,163 |
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az ősszel megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben hajtotta végre.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a szövetség december közepén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a devizahitelek esetében március 1-jétől április végéig kapják meg az ügyfelek az elszámolási igazolásokat, ettől számítva 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítás alól. A forintosítás határideje 2015 05.01.
Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfék-szabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni. Mentesülhet az a hiteles is, akinek szerződése 2015. december 31-ig lejár, illetve az, akinél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot.
A 2015. január 1-től hatályba lépő adósságfék-szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztő részletmutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ez által mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. A jelenleg bevezetésre kerülő korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, azonban amennyiben az MNB erőteljes lakossági hiteldinamikát észlel, az adósságfék szigorításával korlátozni fogja a túlzott hitelkiáramlást.
A jövedelemarányos törlesztő részlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel, stb.).
A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem:
- munkabér,
- nyugdíj,
- családi pótlék, stb.
Ezen intézkedés egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.
A hitel törlesztés maximális mértéke:
Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb feltételek kerültek előírásra: 25% és 10%, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30% és 15%. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása.